FOR SALE

Elérhető alkotások

További információ:
mail@fuzergabor.hu (MAGYAR, ENGLISH, GERMAN)
+36 30 6754577 (MAGYAR! HUNGARIAN)

Plázacicák / Valley Girls

olaj/vászon, keretezve
oil on canvas, framed
120×160 cm

Füzér Gábor „Plázacicák” (Walley Girls) című festménye egy erőteljes társadalomkritikai alkotás, amely a fogyasztói kultúra, a divatipar és az identitáskeresés kérdéseit boncolgatja. A kép négy fiatal lányt ábrázol, akik a „DREAM PLAZA” felirat alatt sorakoznak, mintha egy kirakatban vagy kifutón állnának.A kompozíció és a színek használata, valamint a testek bábuszerűsége mind a modern társadalom felszínességére és a személyiség elidegenedésére utalnak.

A testek és a bábuszerűség

A lányok testének bábuszerű ábrázolása – különösen a kezek hiánya – szimbolikus jelentéssel bír. A kezek a cselekvés, az önkifejezés és az egyéni akarat szimbólumai. Az, hogy ezek hiányoznak, arra utal, hogy a lányok – és általuk a fogyasztók – elvesztették önrendelkezésüket. A divatcégek öltöztetik őket, irányítják megjelenésüket, és ezzel együtt identitásukat is. A testek tárgyiasítása, a bábuként való megjelenítés a személytelenséget és a manipulálhatóságot hangsúlyozza.

Színek és kapcsolódások

Az első három lány ruhájának színei – kék, sárga, piros  – élénkek és egymásba olvadnak. Ez a színkeveredés vizuálisan is összekapcsolja őket, jelezve, hogy egy közösséghez tartoznak: a plázák világában élő, divat által formált fiatalokhoz. Ők a tömeg részei, akik követik a trendeket, és ezzel elveszítik egyediségüket.

A negyedik lány – a jobb oldalon – arany ruhát visel, ami a kiválás, az egyediség szándékát jelzi. Ő nem festi magát, természetes marad, de mégis a külsőségek – az arany ruha – révén próbál kitűnni. Ez a kettősség – természetesség és mégis külső eszközökkel való érvényesülés – azt mutatja, hogy a rendszerből való kilépés is csak látszólagos lehet, ha az egyén továbbra is a külsőségek mentén próbál érvényesülni.

A háttér és a feliratok

A „DREAM PLAZA” felirat ironikus kontextust teremt: a pláza mint álomvilág jelenik meg, ahol a boldogság („happiness”) ígérete csábítja a fiatalokat. Ugyanakkor ez az álomvilág hamis, mert a lányok nem boldogok, hanem tárgyiasított, irányított lényekként jelennek meg. A háttér egyszerűsége és a feliratok reklámszerűsége a fogyasztói társadalom manipulációs eszközeire utal.

Összegzés

A *Plázacicák* egy vizuálisan erőteljes és gondolatébresztő mű, amely a divatipar és a fogyasztói kultúra kritikáját fogalmazza meg. A festmény arra hívja fel a figyelmet, hogy a külsőségek hajszolása, a trendek vak követése elidegeníti az egyént önmagától, és bábuvá silányítja. A kép nemcsak a fiatal lányok világát, hanem a társadalom egészét tükrözi, amely egyre inkább a látszatok és a felszínesség rabjává válik.

Az Aranypáva bevonulása / The golden peacock’s entrance

Olaj,aranyfüst/vászon
oil,golden foil on canvas
50×70 cm

Füzér Gábor „Az aranypáva bevonulása” című olajfestménye egy szürreális, álomszerű világba kalauzolja a nézőt, ahol a valóság elemei mitikus és szimbolikus jelentéstartalommal telítődnek. A mű középpontjában egy aranypáva áll, amely nemcsak vizuálisan dominálja a kompozíciót, hanem szimbolikusan is kulcsszerepet játszik.

Kompozíció és formai elemek

A festmény központi alakja az aranypáva, amely kiterjesztett, spirálisan elrendezett tollazatával a kép fókuszpontját képezi. A spirális mintázat nemcsak dinamikát kölcsönöz a kompozíciónak, hanem hipnotikus, transzcendens hatást is kelt, mintha a pávát körülvevő tér maga is elhajolna jelenlétében. A háttérben egy mesebeli, ferde torony emelkedik, amelynek piros teteje és ablakai meseszerű, kissé groteszk hangulatot árasztanak. A bal oldalon álló sötét fa kontrasztot képez a világosabb háttérrel, ezzel is erősítve a központi figura aranyló ragyogását.

Színek és fények

A színvilág élénk és kontrasztos: az aranypáva meleg, fénylő színei uralják a képet, míg a háttér hidegebb, tompább árnyalatai a mélység és a távolság érzetét keltik. A piros háromszög alakú tárgy az alsó részen, benne egy szemmel, misztikus, szinte okkult szimbólumként hat, amely a néző tekintetét visszavezeti a kép középpontjába.

Szimbolika és értelmezés

Az aranypáva a keleti és nyugati kultúrákban egyaránt a halhatatlanság, a szépség és a spirituális megvilágosodás szimbóluma. Bevonulása a képbe mintha egy rituális eseményt, egyfajta szakrális jelenést ábrázolna. A spirális tollazat az örvénylés, az idő és a kozmikus rend metaforája lehet. A torony a tudás vagy a bezártság jelképe, míg a szem a háromszögben a mindent látó tudat, az isteni jelenlét vagy az önreflexió szimbóluma.

Összegzés

Füzér Gábor festménye nem csupán vizuális élményt nyújt, hanem mélyebb, filozofikus rétegeket is megnyit. A „bevonulás” nemcsak fizikai, hanem spirituális eseményként is értelmezhető: az aranypáva megjelenése egy új rend, egy új tudatállapot kezdetét jelzi. A mű álomszerűsége és szimbolikája révén a nézőt nemcsak szemlélővé, hanem részesévé is teszi ennek a misztikus utazásnak.

 

Az ezüstfa titka / The secret of silver wood (2018)

Olaj, ezüstfüst/papír
oil, silverfoil on paper
21×29,5 cm
keretezve!

A titok ragyogása: Füzér Gábor – Az ezüstfa titka

A kortárs magyar képzőművészet egyik legrejtélyesebb és legszuggesztívebb darabja Füzér Gábor *Az ezüstfa titka* című festménye, amely egyesíti a konceptuális gondolkodást, a szimbolikus látásmódot és a technikai kísérletezést. A mű nem csupán egy festmény, hanem egy vizuális meditáció a tudat határairól, az emlékezés természetéről és a láthatatlan világok jelenlétéről.

A fa, amely nem ebből a világból való

A kompozíció középpontjában álló fa nem organikus növényként jelenik meg, hanem egyfajta szakrális objektumként. Lombja valódi ezüstfóliából készült, amely nemcsak fényt, hanem jelentést is tükröz: az ezüst itt nemes anyagként, de egyben metafizikai szimbólumként is működik. A fa törzse és környezete olajfestékkel készült, így a különböző anyagok találkozása érzéki és gondolati feszültséget teremt.

Ez a fa nem nő, hanem ragyog. Nem árnyékot ad, hanem kérdéseket vet fel. Olyan, mintha egy másik dimenzióból „szivárgott volna át” ebbe a világba – egyfajta vizuális portálként működik, amely mögött titkok rejlenek.

A geometria mint emlékezet

A fa körül lebegő geometrikus formák – háromszögek, áttetsző síkok – nem pusztán díszítőelemek. Ezek az alakzatok mintha gondolatok vagy emlékek vizuális lenyomatai lennének, lebegve a térben, időn kívül. A néző nem tudja eldönteni, hogy ezek a formák a fa „kibocsátásai”, vagy épp ellenkezőleg: a fa vonzza őket magához, mint egy mágnes a tudattalanból felszínre törő képeket.

A geometria itt nem a rend szimbóluma, hanem a rejtélyé. A formák nem magyaráznak, hanem elbizonytalanítanak. A nézőt arra késztetik, hogy újra értelmezze a tér és az idő fogalmait – mintha a festmény egy másik logika szerint működne, mint a mi világunk.

A bal oldali sötét zóna

A kompozíció bal oldalán egy rácsos, sötét részlet jelenik meg – lezárt, elérhetetlen, mégis hangsúlyos. Nem tudjuk, mi ez: egy ablak? Egy ketrec? Egy emlék, amelyet elzártunk magunk elől? Vagy talán egy kapu, amelyen keresztül az ezüstfa „átjött” ebbe a világba?

Ez a részlet a festmény leginkább zavarba ejtő eleme. A sötétség és a lezártság kontrasztja az ezüstfa ragyogásával feszültséget teremt, amely nem oldódik fel – csak mélyül, ahogy tovább nézzük a képet.

A tudat térképe

Füzér Gábor festménye nem illusztrál, hanem feltár. Nem történetet mesél, hanem állapotot jelenít meg – egyfajta belső tájat, ahol a tudat, az emlékezet és a vágyak lebegnek egymás mellett. A „titok” nem valami, amit meg kell fejteni, hanem valami, amit meg kell élni.

A mű technikai megoldásai – az ezüstfólia fémes csillogása, az olajfesték mélysége, a lebegő formák áttetszősége – mind azt szolgálják, hogy a néző ne csak nézze, hanem tapasztalja is a képet. A festmény nemcsak vizuális, hanem érzéki és gondolati élmény is.

Zárszó

„Az ezüstfa titka” nem ad válaszokat – de nem is ez a dolga. Inkább kérdéseket vet fel, és teret nyit a szemlélő számára, hogy saját belső világát vetítse bele ebbe a különös, időtlen tájba. Füzér Gábor ezzel a munkájával nemcsak a kortárs magyar festészet egyik legizgalmasabb hangját képviseli, hanem egy olyan univerzumot is megnyit, amelyben a titok nem akadály, hanem lehetőség.

Bukott angyal / The Fallen Angel (2018)

Olaj, aranyfüst,len/fa
oil, goldfoil,linen on wood
31×44 cm

Füzér Gábor „Bukott angyal” című műve érzékenyen egyensúlyoz a szakrális és a földi világ határán. A sötétbarna keret méltóságteljesen öleli körül a jelenetet, amelyben az aranyozott angyal szárnyaitól megfosztva, mégis emelkedetten lép át a halhatatlanságból a halandók világába. A kompozíció struktúráját egy domborodó anyag adja, amely szinte kisplasztikai mélységet kölcsönöz a festménynek.

A mű nem a bukás tragikumát, hanem az átlényegülés méltóságát ragadja meg. Az angyal mozdulata nem vég, hanem új kezdet: a választás szabadságának és az emberi lét elfogadásának ünnepe. Füzér alkotása egyszerre időtálló és aktuális – egy olyan spirituális ikon, amely mély tartalmával és különleges anyaghasználatával méltó helyet követel magának bármely igényes gyűjteményben.

A Bukott Angyal egyszerre áll szilárdan a modern festészet és a klasszikus ikonográfia hagyományaiban.

Az ártatlan menyasszony / The Innocent Bride (2025)

pasztell/papír
pastel on paper
30×20 cm
Keretezve!

Füzér Gábor „Az ártatlan menyasszony” című pasztellműve finom líraisággal ragadja meg a női tisztaság és sejtelmesség eszméjét. A fehér fátyol légies könnyedséggel lebeg a mély kék háttér előtt, amely nemcsak kontrasztot teremt, hanem kiemeli a menyasszony szakrális jelenlétét. A mű aprólékos vonalvezetése és színkezelése érzékeny, mégis határozott képi világot teremt. Egyedi atmoszférája révén ez a festmény nemcsak esztétikai élményt nyújt, hanem mélyebb érzelmi rezonanciát is kivált – ideális választás gyűjtőknek és igényes enteriőrök számára.

Genezis (2023)

olaj, homok, akril, arany / vászon
oil, sand, acryl, gold on canvas
2×40×40 cm
Keretezve!

A teremtés emlékezete – Füzér Gábor: GENEZIS

Füzér Gábor GENESIS című olajfestménye vizuálisan és gondolatilag is mélyen rezonál az emberi lét alapvető kérdéseivel. A struktúrált háttér nemcsak esztétikai kontrasztot teremt, hanem a természet rendjét és az univerzum szervezettségét idézi meg. Az osztódó sejt motívuma az élet kezdetének univerzális szimbóluma, míg az arany vonal finoman, mégis határozottan vezeti a tekintetet – mintha maga az evolúció fonala lenne.

✨ A mű egyszerre tudományos és spirituális: a biológiai folyamat ábrázolása egyben a teremtés allegóriája is. Az arany szín nemcsak összeköt, hanem felemel – a fejlődés, a remény és az emberi törekvés színe.

Ez a festmény nemcsak nézhető, hanem gondolkodásra ösztönöz: honnan jövünk, hová tartunk, és mi köt össze bennünket az élet nagy hálójában.

Merengő / The Dreamer (2025)

pasztell / papír
pastel on paper
61×46 cm

Füzér Gábor: Merengő

A pasztellek lágy árnyalataival megformált nőalak nyugalmat és finom érzékenységet sugároz. Tekintetéből mélység és derű árad, mintha egy belső világ titkait osztaná meg csendesen. A világos háttér harmonikusan öleli körbe az alakot, kiemelve nőiességét és merengő szépségét. A papírra vitt pasztell nemcsak technikai eleganciát mutat, hanem intim közelséget teremt a nézővel – olyan, mintha egy pillanatra mi is belelátnánk a gondolataiba. Ez a festmény nem csupán megérint, hanem maradásra késztet.

Judit Párizsban Modiglianival / Judit à Paris avec Modigliani. (2025)

pasztell / papír
pastel on paper
60×46 cm

Füzér Gábor „Judit Párizsban Modiglianival” című festménye a kortárs portréfestészet egyik kifinomult példája, amely mesteri színkezeléssel és letisztult kompozícióval ragadja meg a néző figyelmét. A női alakot körülölelő mélyvörös és kék tónusok nem csupán esztétikai élményt nyújtanak, hanem elegáns feszültséget teremtenek a háttér geometrikus, visszafogott struktúráival. A festmény atmoszférája egyszerre modern és időtlen: a karakteres formák és a precíz pasztell technika harmonikus egységet alkotnak.

Füzér stílusa magabiztos és egyéni: a figuratív ábrázolás mögött finom absztrakció rejlik, amely intellektuális mélységet kölcsönöz az alkotásnak. A kép nemcsak dekoratív értékkel bír, hanem kifinomult vizuális dialógust teremt a térrel, amelybe kerül. Ideális választás mindazok számára, akik egy karakteres, mégis elegáns festménnyel kívánják gazdagítani gyűjteményüket.